Itt egy storyline-t olvashattok, ami a korábban leírt dolgokra épül, ez konkrétan annak a mesének a fő váza, amit a kezdő karaktereknek lemeséltem.
1. nap. Őszi reggel. Mindenki arról beszél, hogy az aszály és a nyári jégverés miatt nagyon kevés lesz a betakarítanivaló, ráadásul és annak jó részét is elviszik adóba. Mit fognak enni a télen? Csapatokat kell szervezni, akik betakarítják a terményt és kimennek az erdőre élelmet gyűjteni a télre az erdőjárók vezetésével.
2. nap. Az éjszaka közepén megszólal a RIADÓKÜRT. A Nagy-Gerec mögött lángban áll a vidék, úgy tűnik a Kis-Gerec kigyulladt. Tűzoltólánc a kútnál, ha a falut is elérné. Nem engednek ki senkit a falakon kívülre. A tűz lassan lohad, hajnalra kialszik. Esetleg feltűnhet - bár messze vannak a tűztől -, hogy nincs se füstszag, se tűzropogás hang...
Reggel újra RIADÓKÜRT: feltörték a magtárat. Az eltett élelmiszer egy része eltűnt, más része ehetetlenné vált, nyomok csak odabent vannak, az őrök nem láttak semmit. Őrséget szerveznek a raktárakhoz.
Ha kimennek a tűz helyére: egyik Gerec-en sincs pusztítás, minden olyan, mint máskor, sőt a dombokon túl sem látni üszkös fákat. A temető mellett elhaladva WP teszt, borzongás: a sötét mágia utóhatásai. Valakik megszentségtelenítették a temetőt, négy sír is részlegesen ki van hantolva (évtizedekkel ezelőtt temették el mindegyiket, férfiak, nők vegyesen), a csontokat szétszórták. Nincs ásónyom, sőt semmilyen nyom, elmosta az eső. A déli kerítést betörték, az egyik kerítésdarabon 3 halvány karcolás, a távolságból ítélve nem vadállat. A sírokat azonnal újraszenteli a pap, a kerítést helyreállítják.
A várható nélkülözés miatt a bürgermeister gyorssegélyt kér a közeli várostól, kétlovas szekér indul útnak.
Délelőtt a szokásos ökrösszekér-karaván hajt át a városon, az egyiknek kitörik a kereke, az ács fertályóra alatt megjavítja, addig az utasok (6 favágó, egy parasztasszony, aki főz a férfiakra és egy 9 év forma kislány) beszédbe elegyednek a helyiekkel. A kislány mosolygós, cserfes, és a „bubáját” mutogatja mindenkinek. Aztán továbbindulnak...
RIADÓKÜRT. Pár óra múlva a visszafelé jövő szekér veszi észre a történteket, és értesíti a falut: félúton a szekereket megtámadják, szétmarcangolt hullák mindenütt (csak az ökrök hiányoznak), egyedül a kislány van életben, szakadt, véres ruhában de eszméletlen állapotban (öleli a bubáját), idegen hulla nincs, a holttesteken és darabjaikon vágás, tépésnyomok, körben állati (farkas, ökör) és emberi nyomok összetaposva. Egy egyik hullába lándzsa van beletörve, ami egyébként a szekéren volt. Se a faluban, se a fakitermelésen nem hallottak az üvöltésen kívül semmit. Alapos kereséssel egy hulla alatt, félig a földbe döngölve egy leszakadt függőt találnak, vörös bikafejjel. A kislányt a pap gondjaira bízzák. Ha magához tér nem hajlandó megszólalni, csak ül, magában dünnyög és a véres bubát magához szorítva előre-hátra dülöngél, nem lehet kizökkenteni. Nem eszik, nem iszik. A veszély miatt a fakitermelést beszüntetik, egyébként is egyre több farkast látni észak-keleten.
Alkonyatkor félelmetes, ismeretlen állati üvöltés rengeti meg a levegőt...
3. nap. Éjfélkor hatalmas vihar, dörög, villámlik... Néhány falusinak sötét rémálmai vannak, melyből borzadva ébrednek fel.
A kislány reggelre eltűnik a faluból.
A pap is eltűnik, senki nem találja, az őr esetleg észrevehette, amikor pirkadatkor a kápolna felé indult.
Futár hozza a megbízólevelet a papnak: megbízzák a furcsa események kinyomozásával.
(A segélyszállítmányt délután megtámadják, a kísérők eltűnnek, a szekeret és a lovakat azonban nem bántják, a rajta lévő dolgokat nem viszik el, csak megmérgezik. Valószínűleg csak sokkal később tudják meg a történteket a falusiak)
Alkonyatkor rémisztő morgások és üvöltések rengetik meg a levegőt, az erdőből hallatszottak, legalább két különböző lénytől származik, mintha küzdelem folyna.
4. nap. RIADÓKÜRT. Hajnalban valami állat jár Riseééknél, bemászott a tyúkketrecekhez, de nem vitt el semmit, csak széttépte a ketreceket, az éppen arra sétáló Ludvig (a kovács, éjjeli őrjáratra beosztott milicista) vette észre, mire az állat a veteményesen és a palánkon keresztül elmenekült. Nem látta jól a sötétben, de nagyon nagy volt, először két, majd négy lábon futott az északi palánk felé és átugrott rajta, mintha furcsa medve lett volna. Farkas-szerű nyomok, eltűnnek az erdőnél.
A gyűjtögetőket, falun kívül tartózkodókat megközelíti egy csapat farkas, az egyik feltűnően nagy, ezüstszürke, és intelligencia csillog a szemében...
Éjszaka egy térdből letépett véres jobb lábat dobnak be a falon keresztül az északkeleti kapun belül kb. 10 méterre az útra, valószínűleg csak reggel találnak rá.
5. nap. Az esti ima közben hatalmas, mély dübbenés hallatszik a föld mélyéről... aztán csend lesz.
Újabb véres testrész: egy borzalmas kíntől gyötört fej .
6. nap. RIADÓKÜRT. Hajnalban egy ismeretlen ember találnak, ott fekszik a keleti kapu előtti elágazásnál, látszólag nincs rajta sérülés, de halott. .
7. nap. Reggelre rejtélyes megbetegedések, hányás, hasmenés, szédülés, görcsök. Terjed, egyre több megbetegedés, a gyógymódok nem hatnak. Rendkívül gyors lefolyású, órák alatt vált stádiumot. Az öregek közül meghalnak páran, a többiek sincsenek jó bőrben. Estére megfelelő gyógymód hiányában 50% körüli a veszteség, reggelre 75%-ra nő a halálos áldozatok száma, és egyre csak nő...
A folytatásban az események hátteréről fogok írni.
Utolsó kommentek