Felütésnek egy MAGUS helyzetgyakorlat:

JK harcművész Khál támadja a sárkány-elf hőst egy próba keretében:
roham + ugrás a falra - onnan a hősre + energiakitörés + chi harc + belső idő.
TÉ összesen: 327
KM : eltaláltad, de épphogy csak Fp... :o

Kis ízeltő azokból az idegesítő dolgokból, amik miatt abbahagytam anno a szerepjátékot:

1. a kalandok rendszeres végigökörködése
2. félistenek rohangáltak a partiban (lásd lejjebb a kifejtést)
3. ötpercenként félórás szünet a kaja/cigi/telefon miatt
4. jellem, kaszt, faj, stb. kijátszása nuku
5. magas szinten csak a hentelés, vérben gázolás, rombolás volt a cél
6. a mindennapi szükségletek valahogy mindig elfelejtődnek (étkezés, tisztálkodás, kisebb problémák /fogfájás, betegség, stb./, meleg/hideg, stb.)

Na akkor lássuk a félistenes dolgokat:

1. 20-as skálán 17-es tulajdonság k*va magasnak számít! Nem rohangál minden kocsmáros, városi őr, stb. ilyen értékekkel! A játékosoknál 1 érték mehet alapban 17 fölé, + a módosítók. Kivételes esetben kettő, de ahhoz kisregénybe illő előtörténet és önként választott komoly hátrány felvétele szükségeltetik.
2. komoly mágikus fegyver, páncél, stb. kib*szott ritka! Nem lehet útszéli bokorban, rablóbanda tanyáján találni ilyesmit!  Talán, esetleg, magas szinten b*szottnehéz quest végén nagy szerencsével találhatnak ilyesmit, de ahhoz nagyot kell teljesíteni. "Apróbb" varázstárgyak is iszonyatos összegbe kerülnek (pl. gyógyital), úgyhogy csak csínján a mágiával
3. Varázsló karakterek erőteljes korlátozása szükségeltetik, különben boríthatják a játékegyensúlyt (pl. MAGUS mozaikmágia JK-knak felejtős).
4. minden varázslatnak NAGYON megkérik az árát a varázstudók, úgyhogy a felélesztés, stb. gyakorlatilag elfelejthető, mert különben minden jobbmódú ember többszörösen újrafeltámasztott lenne, ami ugye nem igazán gyerebe. Varázstárgyak gyártását meg csak nagyon magas szinten, specializációval lehessen alkotni, nehogymár futószalagon gyártsa a parti varázslója a tűzlabdás pálcákat.
5. a játékosok terhelhetősége véges, egy komplett udvarháznyi cuccot senki nem képes cipelni, úgyhogy vagy saját karavánt szervez valaki a cókmókjának, vagy erőteljesen meghúzza a felszerelés listáját. Ezért is képtelenség ötvenezer aranyat elvinni a sárkány barlangjából, mert egyrészt valójában nincs az a kalandozó, aki le tudná győzni (maximum ultramagas szinten; a bestiáriumbeli értékeket megfelejtsük el), másrészt majdnem száz teherhordó állat kellene a elszállításához. Most tessék belegondolni: iszony kevés van a dögökből, mégis minden rohadt parti vagy ötöt lehentelt már belőlük. Nemááá...

Egyébként pedig az jutott eszembe, amikor anno alacsony szintű partinak meséltem, és a történet közepén kiderült, hogy a a mendemondák szerint a közeli hegy barlangjában egy vámpírúr tanyázik. A parti tudta, hogy ez túl nagy falat nekik, de a rejtett célozgatások ellenére nekiment. Gyors halál volt, és persze fel voltak háborodva, hogy milyen dolog ilyen alacsony szintű partinál überdurva vámpír ellenfelet bemesélni. Én erre kedvesen megjegyeztem, hogy:

1. az életben nem csak egyenlő erejű ellenfelekkel hoz össze a sors
2. nem feltétlenül kell mindent és mindenkit megrohamozni, akit ellenfélnek gondolunk
3. aki pedig tudatosan túlvállalja magát, az viselje a következményeket is
4. végül de nem utolsósorban: szégyen a futás, de hasznos

Egyébként pedig a vámpírúr történetesen senkit nem zavart arrafelé, tulajdonképpen hangulatszínestő elemként funkcionált volna.